Lákis
hivatkozások
Street View
képek
videó
1.The Brutal Assyrian Siege of Lachish: Judean City Destroyed
History of Battle - The Siege of Lachish (701 BCE)
tárgyak
Lákis domborművek
A Sennacherib dombormű egy részlete, amely Júdából származó foglyokat ábrázol, akiket fogságba vezetnek a Lachis ostroma után, Kr.e. 701-ben
Térkép
információ a szótárból
Lákis
megközelíthetetlen, egy királyi kánaánita város a Sefélában, vagyis Palesztina tengerparti síkságán [Józs 10:3 ; Józs 10:5 ; Józs 12:11 ]. Izráel fiai elfoglalták és elpusztították [Józs 10:31 -33]. Később Roboám idején Júda egyik legerősebb erődítményévé vált [2Krón 10:9 ]. Szennaékerib ostromolta meg, és valószínűleg el is foglalta [2Kir 18:14 ; 2Kir 18:17 ; 2Kir 19:8 ; Ézs 36:2 ]. Ennek az ostromnak a leírása megtalálható néhány táblán, amelyeket a Koyunjik palota termeiben találtak, és jelenleg a British Museumban vannak. A feliratot így fejtették meg: „Szennaékerib, a hatalmas király, Asszíria országának királya, az ítélkezés trónján ül Lákis városa előtt: engedélyt adtam a lemészárlására.” (Lásd NINIVE)
Lákist azonosították Tell-el-Hesyvel, ahol egy ékírásos táblát találtak, amely egy levelet tartalmaz, amelyet feltételezhetően Amenophis küldött Amarnából, válaszként az egyik Amarna táblára, amelyet Zimrida küldött Lákisból. Ez a levél Atim főnökétől [= Etám, (1Krón 4:32 )] származik Lákis főnökéhez, amelyben a levélíró nagy riadalmat fejez ki a Hebron dombjairól érkező fosztogatók közeledése miatt. „Beléptek az országba” – mondja –, „hogy pusztítsanak...erős az, aki lejött. Pusztít.” Ez a levél azt mutatja, hogy „az ékírásos táblákon való kommunikáció nemcsak Egyiptommal való írásban volt szokásos, hanem az ország belső levelezésében is. A levél, bár nem olyan fontos bizonyos szempontból, mint a moábita kő és a Siloám szöveg, az egyik legértékesebb felfedezés, amit valaha Palesztinában tettek” (Conder Tell Amarna Tablets, p. 134).
A Lákisnál végzett ásatások még mindig folyamatban vannak, és többek között egy vasolvasztó kemencét, salakot és hamut fedeztek fel, amelyről feltételezik, hogy Kr.e. 1500-ban létezett. Ha a szakértők elméletei helyesek, akkor a forró levegős fúvó használatát a hideg levegő helyett (egy javítás a vasgyártásban, amelyet Neilson szabadalmaztatott 1828-ban) ezerötszáz évvel Krisztus előtt ismerték. (Lásd KEMENCE)
megközelíthetetlen, egy királyi kánaánita város a Sefélában, vagyis Palesztina tengerparti síkságán [Józs 10:3 ; Józs 10:5 ; Józs 12:11 ]. Izráel fiai elfoglalták és elpusztították [Józs 10:31 -33]. Később Roboám idején Júda egyik legerősebb erődítményévé vált [2Krón 10:9 ]. Szennaékerib ostromolta meg, és valószínűleg el is foglalta [2Kir 18:14 ; 2Kir 18:17 ; 2Kir 19:8 ; Ézs 36:2 ]. Ennek az ostromnak a leírása megtalálható néhány táblán, amelyeket a Koyunjik palota termeiben találtak, és jelenleg a British Museumban vannak. A feliratot így fejtették meg: „Szennaékerib, a hatalmas király, Asszíria országának királya, az ítélkezés trónján ül Lákis városa előtt: engedélyt adtam a lemészárlására.” (Lásd NINIVE)
Lákist azonosították Tell-el-Hesyvel, ahol egy ékírásos táblát találtak, amely egy levelet tartalmaz, amelyet feltételezhetően Amenophis küldött Amarnából, válaszként az egyik Amarna táblára, amelyet Zimrida küldött Lákisból. Ez a levél Atim főnökétől [= Etám, (1Krón 4:32 )] származik Lákis főnökéhez, amelyben a levélíró nagy riadalmat fejez ki a Hebron dombjairól érkező fosztogatók közeledése miatt. „Beléptek az országba” – mondja –, „hogy pusztítsanak...erős az, aki lejött. Pusztít.” Ez a levél azt mutatja, hogy „az ékírásos táblákon való kommunikáció nemcsak Egyiptommal való írásban volt szokásos, hanem az ország belső levelezésében is. A levél, bár nem olyan fontos bizonyos szempontból, mint a moábita kő és a Siloám szöveg, az egyik legértékesebb felfedezés, amit valaha Palesztinában tettek” (Conder Tell Amarna Tablets, p. 134).
A Lákisnál végzett ásatások még mindig folyamatban vannak, és többek között egy vasolvasztó kemencét, salakot és hamut fedeztek fel, amelyről feltételezik, hogy Kr.e. 1500-ban létezett. Ha a szakértők elméletei helyesek, akkor a forró levegős fúvó használatát a hideg levegő helyett (egy javítás a vasgyártásban, amelyet Neilson szabadalmaztatott 1828-ban) ezerötszáz évvel Krisztus előtt ismerték. (Lásd KEMENCE)
EBD - Easton's Bible Dictionary