Ugrás a tartalomhoz | Ugrás a főmenübe | Menj a keresőpanelre

Királyi Oszlopcsarnok

Leírás

A Királyi Csarnok (héberül: הסטיו המלכותי, átírva: Ha-stav ha-Malkhuti; más néven Királyi Oszlopcsarnok, Királyi Portikusz, Királyi Kolostorok, Királyi Bazilika vagy Stoa Basileia) egy ókori bazilika volt, amelyet Nagy Heródes építtetett a Templomhegy felújítása során az első század vége felé. Valószínűleg Heródes legpompásabb világi építménye, a háromhajós szerkezetet Josephus úgy írta le, hogy "megérdemli, hogy jobb helyen említsék, mint bármely más a nap alatt." A Királyi Csarnok a köz- és kereskedelmi tevékenység központja volt, és valószínűleg itt történt Jézus templom megtisztítása, amelyről az Újszövetség számol be. A Királyi Csarnok Jeruzsálem lakó- és kereskedelmi negyedeire nézett, és délnyugati sarkánál volt az a hely, ahonnan a kos szarvát fújták, hogy bejelentsék a szent napok kezdetét. A Királyi Csarnokot a római hadsereg pusztította el Jeruzsálem ostroma során 70-ben. Jelenleg a helyszín régészeti feltárásra nem elérhető, mivel az Al-Aksza mecset foglalja el. Azonban a Csarnokból származó leleteket találtak mind a platform lábánál végzett ásatások során, mind későbbi építkezések másodlagos felhasználásában. Ezek a bizonyítékok megerősítették Josephus történész beszámolóiban szereplő részleteket, és lehetővé tették a Királyi Csarnok díszítésének összehasonlítását más, kortárs monumentális épületekkel.

 

A Templomhegy ásatásai

A Királyi Csarnok egykori helyét most az Al-Aksza mecset foglalja el
A Királyi Csarnok helyét jelenleg az Al-Aksza mecset foglalja el, az iszlám harmadik legszentebb szentélye, ezért nem áll rendelkezésre régészeti kutatásra. 1968 és 1978 között azonban Benjamin Mazar professzor, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa ásatásokat végzett a déli fal lábánál. Ezek során több mint 400 építészeti töredéket tártak fel a Csarnok helyén található pusztulási törmelékben, amelyek közül néhányat későbbi bizánci és omajjád építkezések során másodlagos felhasználásban alkalmaztak. Törékeny természetük ellenére ezek a második templomkorszak legnagyobb és leggazdagabb leletegyüttesei közé tartoznak, bizonyítva Josephus által leírt pompát.

Egy fénykép, amely egy magas kőfal sarkát mutatja, több nyílással a tetején, fölöttük egy minaret és egy szürke kupola emelkedik
Az Al-Aksza mecset a Templomhegy déli fala fölött. Balra Robinson ívének maradványai láthatók
A leletek között korinthoszi oszlopfők, dór frízek és modillion párkányok találhatók. Az itt talált töredékeken szereplő motívumok időnként megegyeznek a régióban feltárt második templomkorszakbeli középületek mintázataival, míg mások egyedi építészeti jellemzőket tükröznek. Ezek közé tartoznak a virágmotívumok, rozetták, a déli szíriai Hauran régióban találtakhoz hasonló kábelminták és a római építészetben megjelenő akantuszlevelek.

Wikipédia

Térkép

információ a szótárból